A gázkazán története
Senkit sem lep meg ma már, hogy az ember a tűz felfedezésétől milyen messzire jutott, egészen odáig, hogy a gázkazán fogalmát manapság már senkinek sem kell magyarázni. Mégis a fűtéstechnikában is vannak azért történelmi fokozatok, amiket már csak azért is érdemes ismernünk, hogy átérezzük, mi mindent is kapunk a pénzünkért, ami valójában mára már alap. A kazán gyakorlatilag az olajkályhákat, cserépkályhákat volt hivatott kiváltani, mikor először berobbant a köztudatba. Az a tény azóta is vitathatatlan, hogy a gáz az egyik legolcsóbb fűtőanyag, nem véletlen a népszerűsége sem. Napjainkra pedig már az sem megy ritkaságszámba, ha be van vezetve a házunkba, noha még mindig akadnak régiók, ahol nem elérhető a helyi lakosok számára. De ha történetesen nálatok adott ez a lehetőség, mindenképp érdemes utánajárni!
A kondenzációs gázkazán kialakulása
A legeslegelső gázkazánok még nyílt égésterűek voltak, ez azt jelenti, hogy a szoba levegőjét szívták el oxigénért és az égéstermék távozott csak a kéményen keresztül. Ennek több hátránya is van, a legnagyobb azonban szomorú balesetekhez vezetet, így igen hamar alapelvárássá vált a gázkazán biztonságos működése. Ezt teszi lehetővé, ha a gázkazán turbós. A turbós itt azt jelenti, hogy elődjével ellentétben zárt égésterű. Az égéshez szükséges levegő a külvilágból szintén a kéményen keresztül áramlik. Ez azt jelenti egyrészt, hogy a kéményünknek két irányúnak kell lennie, ha újonnan ruházzunk ilyen készülékbe, ezt mindenképpen ellenőrizzük le. Másfelől azt is jelenti, hogy ha ne adj Isten megfordulna a ventilláció, mert annyira fúj a szél, akkor sem tud az égéstermék a szobába távozni. Gyakorlatilag ezzel a mérgezés esélye közel nulla.
A biztonság mellett a hatásfok is nagy lépéseket tett a közelmúlt évtizedeiben. Ennek eredménye a kondenzációs gázkazán. A legtöbb helyen ugyanis a készülék központi helyet foglal el és innen áramoltatja a fűtővizet az otthon különböző pontjaira akár padlófűtés, akár radiátor adja is le végül a hőt. Ez azzal jár, hogy a fűtővíz szépen „megy egy kört”, jól lehül – egészen ötven fokig! – aztán visszatalál a gázkazán ölelő keblére és ott ismét felmelegszik, hogy kezdhesse elölről. Ez egy hatékony koncepció. Ellenben azt figyelték meg, hogy a kémények rendre elrozsdálnak, korrodálnak, sokkal hamarabb megadják magukat, mint a fűtés egyéb elemei. Kiderült, hogy az égéstermék, ami távozik, némi savas párát is tartalmaz. Ez nem lenne gond, hiszen olyan magas a hőmérséklet, hogy gőz halmazállapotban szépen elindul felfelé. Ám a kéményben már találkozik a kinti mínuszok kazánmeleget ellensúlyozó hőmérsékletével és zsupsz kicsapódik. Savasan, rá a kémény bádogfalára. Nem jó.
A megoldást az a kézenfekvő megoldás jelenti, hogy akkor irányított körülmények közt csapassuk ki azt a savas párát, ahol még talán haszna is van, de legalábbis el tudjuk vezetni a folyadékot. Erre használják fel a fűtő körútjáról visszatérő fűtővíz hidegét. Itt keringtetik kicsit az égésterméket, mielőtt kiengednék a kéményen, és annak rendje és módja szerint ki is csapódik. A kondenzációs gázkazán egyik ismérve, hogy rendeltetésszerű használat mellett csöpög, mint a légkondi. Emellett némileg vissza is forgatja az energiákat. Ugyanis amikor a savas pára – de általánosságban véve bármilyen folyadék – kicsapódik, akkor ott hő keletkezik. Ami tökéletesen alkalmas a visszatérő, lehűt fűtővíz első körös melegítésére. Semmivel sem több energia, viszont jobban kihasználja azt, amit már kifizettünk.
Mire ügyelj, ha gázkazánt vennél?
Egyrészt érdemes behatárolni az árkategóriát. Ma már minden gázkazán turbós, a nagyjuk kondenzációs is. Ám ahhoz, hogy a kondenzációs jól működjön, elengedhetetlen, hogy tényleg lehűljön a fűtővíz, mire visszaér a kazánhoz. Ehhez az kell, hogy megfelelően beállított rendszerünk legyen, kellően hosszú utat járjon be a cső is.
Másfelől el kell dönteni, hogy tartályos vagy átfolyós. Utóbbinál nem tárol, amennyit egy adott pillanatban melegíteni tud, annyit melegít, többet nem. Ez ha egyenletesen melegen tartjuk a lakást és nincsenek nagy kiugrások a használatban, annyira nem nagy baj, akkor fogjuk érezni, ha hosszú nyaralás után a kihűlt lakást fel akarjuk melegíteni, mert így nyilván tovább tart.
Fontos kérdés az is, hogy kombi gázkazánra szükségünk van-e? Ez akkor jó, ha a használati melegvízet (mosás, mosogatás, stb) szintén a kazánunkkal melegíttetjük fel. Itt érdemes a tartály méretébe bekalkulálni, hogy hányan is vagyunk, akik egyszerre akarunk fürdeni és mosogatni.
A gázkazán beüzemelése
Mint említettem korábban, ma már a zárt égésterű gázkazán egyeduralkodó a piacon és saját érdekeink is azt diktálják, hogy otthonunk megtervezésekor ne akarjunk ettől a funkciótól eltekinteni. Viszont ez azt jelenti, hogy a kéményünknek eleget kell tennie bizonyos feltételeknek, így ezt mielőbb érdemes betervezni, ha mondjuk, most építkezünk vagy felújítunk. Emellett az ilyesmi engedélyköteles is, pont azért mert kémény, égéstermék, biztonságosság. Úgyhogy számítsunk rá, hogy az engedélykérés idő, illetve a beszerelésnél is kijönnek majd ellenőrizni az eredményt a kéményseprők. Nem utolsó sorban egy kondenzációs készülék megfelelő működéséhez elengedhetetlen a jól összehangolt fűtésrendszer – tudjuk, hogy a végén kazánhoz tért fűtővíz kellően lehűljön – így mindenképpen ajánlatos szakemberrel végeztetni a beüzemelést.